Egy Könyvesbolt Küzdelme a Google Találati Listáért
Amikor Bálint először gépelte be a „régi könyvek Budapesten” kifejezést a Google keresőbe, szinte biztos volt benne, hogy a Várkonyvész könyvesboltja felbukkan valahol az első oldalon. Helyette azonban csak a nagy láncüzletek és pár ismertebb antikvárium neve villant fel. A Google találati lista helyezés kérdése egyre inkább kínozta – egészen addig, amíg egy éjjel véletlenül bele nem botlott egy régi Reddit-posztba, ahol valaki pontosan leírta, hogyan került fel a saját kisüzletét a kereső első oldalára. A neten találta meg őket: olyan tippeket, amelyekről korábban sosem hallott.
Bálint könyvesboltot édesapjától örökölte, és bár a polcokon mindig megvoltak a ritkaságok, az online térben szinte láthatatlan volt. „Nem elég, hogy jó a termékünk?” – kérdezte gyakran magától, miközben a számítógép előtt ült. A Reddit-poszt azonban felnyitotta a szemét: megtanulta, hogy a Google találati lista helyezés nemcsak a szerencsén múlik, hanem a kulcsszavak stratégiás használatán, a weboldal gyorsaságán, és azon, hogy mennyire „értelmesnek” látja a Google az oldalát. Elhatározta, hogy megpróbálkozik. Átnevezte a weboldal címét „Várkonyvész – Ritka Régi Könyvek Budapesten”-re, és elkezdett blogot írni a könyvrestaurálásról.
Az első hetekben semmi nem történt. Bálintot már-már elöntötte a kétség, amikor egy reggel egy üzenet várt a weboldalán: „Sziasztok! A blogotokon találtam egy 19. századi verseskötetet, amit rég keresek. Mikor nyitva vagytok?” Az öröm mellett azonban tisztában volt vele, hogy ez még nem a siker. Egy online SEO-kurzus során (amit szintén a neten talált) rájött, hogy hiányoznak a visszahivatkozások. Meglátogatta a helyi könyvklubokat, és felajánlotta, hogy ingyenes workshopot tart a régi könyvek gondozásáról. Egy hónap múlva három helyi blog írt róluk – és a Várkonyvész weboldalának forgalma 20%-kal nőtt.
A Google találati lista helyezés azonban továbbra is kihívás maradt. Bálint egy ingyenes SEO-elemző eszközzel megnézte a versenytársakat, és rájött: az ő oldalán alig voltak helyi kulcsszavak, mint „régi könyvvásár Budapesten” vagy „antik könyvek kerület szerint”. Átdolgozta a tartalmat, hozzáadott egy interaktív térképet a budapesti antikváriumokkal, és minden héten posztolt egy „Ritkaság a polcon” című videót, ahol bemutatta a legérdekesebb példányokat. Közben rákényszerült megtanulni, hogyan kell optimalizálni a meta leírásokat – bár az első próbálkozásakor véletlenül csak „régi könyvek” lett a címsor, ami nem volt éppen lenyűgöző.
Hat hónappal később a türelem meghozta gyümölcsét. Amikor Bálint egyik barátja beírta a Google-be, hogy „ritka régi könyv ajándéknak”, a Várkonyvész már a harmadik helyen szerepelt. A Google találati lista helyezés varázsa végre működött – de a legnagyobb meglepetésre egy hét múlva a „régi magyar könyvek” kifejezésre is felkerültek az első oldalra. Bálint rájött, hogy a helyi SEO mellett a tartalom sokszínűsége és a közösségi médiás jelenlét kulcsfontosságú. Minden alkalommal, amikor egy új vendég azt mondta, hogy „a neten találta meg őket”, egy kicsit még mindig elhitte magát.
Ma a Várkonyvész nemcsak egy könyvesbolt, hanem egy online közösség központja is. Bálint rendszeresen oszt meg történeteket a régi könyvek hátteréről, és más kisvállalkozókat tanít arra, hogyan navigáljanak a Google találati lista helyezés útvesztőjében. Története egy emlékeztető: a digitális láthatóság nemcsak algoritmusokról szól, hanem arról, hogy megtaláljuk a közönségünket – és hagyjuk, hogy ők is megtaláljanak minket. Akár egy régi Reddit-poszt által.
